A víz, mind a Föld, és mind az űrbéli kutatások szerint, óriási %-ban megtalálható a világűrben, illetve a galaxisban.

Az emberiség, földön kívüli élet felfedezésének a küszöbén áll; állítják rangos Nasa kutatók.

"Stabil nyomokat  fogunk találni, 1 évtizeden belül, a Földön túli életre, 20-30 éven belül pedig bizonyítékokat is találhatunk."Ellen Stofan, az egyik Nasa kutató elmondása szerint, a nemrég lezajlott konferencián, ami a lakható világokat és a földönkívüli életetet helyezte középpontba.

"Rajta vagyunk már az úton, megvannak az eszközeink, a technológia. Tudjuk hogy mi az amit keresünk, és tudjuk azt is hol keressük."

John Grunsfeld, egykori asztronauta, osztotta az optimizmust, hogy mint Naprendszeren belül, mind azon kívül életjelet találnak. 

"Valószínűleg egy generációnyira vagyunk, hogy életet találjunk, mind a naprendszeren belül, akár a Holdon vagy Marson, vagy valamelyik másik csillagon"

Lakható környezetek.

Nemrégi felfedezések megalapozzák a "gyanút", hogy a naprendszer és tejútrendszer, akár Földi értelemben vett, "életre" alkalmas környezetet képes akár támogatni, létrehozni.

Példa erre az is, hogy folyékony vízű oceánok mosták a Jupiter holdjait: Europa és Ganymede, ahogy a Szaturnusz holdját is :Enceladus. Óceánok borították a nagyrészét a Marsnak is a múltban, illetve mostanában időszakos sötét repedések is megviszgálhatók a Vörös Bolygó felszínén, ami a sós vízfolyástól lehet

Továbbá, Nasa kutatók még találtak szén-tartalmú, szerves vegyületeket is, illetve, még kötött nitrogént is, alapvető feltételeket a Földhöz hasonló élethez, a Mars felszínén.

Kepler teleszkóp.

A Nasa Kepler teleszkópja, űrvizsgálás közben arra enged következtetni, hogy majdnem minden csillag az égen, bolygók sokaságát tarthatja fenn, illetve a bolygók talán lakhatóak is. Kepler munkái is azt mutatták, hogy olyan sziklás bolygók mint a Föld és a Mars sokkal gyakoribbak a galaxisban mint a gáz óriások mint pl. a Szaturnusz vagy akár a Jupiter.

Illetve ahogy a naprendszer vizzel van "elöntve", hasonlóképpen az óriásibb galaxis is.

A tejútrendszer "vízenyős" hely. Láthatunk vízet a csillagközi felhőkben, amelyekből bolygó, illetve csillagrendszerek is formálódnak. Látunk vízet a lemez törmelékek között is, amik bolygórendszerekké fognak válni más csillagok mellett, és üstökösöket is láthatunk ahogy felszívódnak a naprendszerben a csillagok miatt.

Élet után kutatva.

Bizonyitékot, a földön kívüli életre, nehezebb találni, mint arra alkalmas környezetet találni, de kutatások folynak. 

2020-ra egy csoportot indítanak majd, életnyomok kutatására illetve a Földre való viszatérésre, beszámolni. 2030-ra szintén terveznek asztronautákat röpíteni a Marsra ami kulcsfontosságú lehet.

Terület geológusként, kimegyek az adott területre amit megvizsgálok és sziklák törésével kövületeket keresek - tette hozzá az egyik kutató - Nehéz munka, de valószínűleg ez szükséges ahhoz hogy a Marsról megfelelő bizonyítékokat lehessen szerezni, amit a Földre visszahozva, vizsgálni tudnak.

A Nasa 2022-re is tervez egy missziót, az Europara. A célja a 2.1 milliárd dolláros látogatásnak, hogy fényt deritsenek a jeges holdak esetleges élhetőségeire, de ufók után is kutatnak. Ugyan csak tervezik, hogy megvizsgálják a vízgőzkitöréseket, ami az Europa, főleg déli-részeinél jellemző. 

Exobolygók körében.

Az exobolygók birodalmába(azok a bolygók, amelyek naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek) egy 8.8 milliárdos eszközt időzítettek be a naptárba, ami 2018-ban fogja átvizsgálni a légkört, a közeli "super-Föld" idegen bolygók körül, gázok után kutatva amik életre és annak a meglévőségére utalnak.

Az eszköz majd olyan csillagokat fog vizsgálni, ami keresztül megy a "super-Földek" légkörén, amik sokkal masszívabbak,nagyobbak mint a mi bolygónk, de jelentősen eltörpülnek a gáz típusú bolygók mellett mint pl. az Uranusz vagy a Neptunusz. Ez a kutatási módszer valószínűleg nem fog működni, életre lehetőséget adó, Föld-méretű bolygóknál.

Biójeleket-életjelet közvetítő gázokat keresni ilyen apró, sziklás exobolygókon nem lesz egyszerű, mivel valószínűleg valamiféle közvetlen-képalkotó módszert kell majd alkalmazni, hogy kitudják zárni vagyis "hatástalanitani" tudják a "szülőcsillagok" túláradó fényét. (hogy mindent bekell árnyékolni....)

A Nasa esetleges úgynevezett Széles-Látóterű Infravörös Felmérő Teleszkópja, ami 2020-ban lesz elindítva, ha a hivatalos koordináták, útvonalak adottak, már valszószínűleg tartalmazna ilyen eszközt az ilyen exobolygók vizsgálatára.

Űrvizsgáló eszközök egyaránt a Fölről, űrből.