Rengeteg hajléktalan és munkanélküli van, szerte a városokban. Ugyanakkor rengeteg éhbéres, gürcölős robotmunkás is. A legroszabb ugyanakkor, hogy ebből azok is kiveszik bőven a részüket, akiknek még nem kellene itt tartaniuk-mintha kéne bárkinek is-. Habár az úgy nevezett fejlődő világban, nyugaton ez tabunak számíthat, ázsiában vagy afrikában teljesen természetes.
Elgondolkodtató, hogy míg a megszokott fogalmunk hogy egy gyermeknek milyen életmódot kellene folytatnia: játszik, labdázik, óvoda-iskola, kirakózás, ugróiskola, addig ezekben az úgynevezett harmadik világ térségekben ez teljesen a visszájára fordult. A gyerekek éhbérért dolgoznak, leggyakrabban mint rabszolgák. Habár az ILO(nemzetközi munkaügyi szervezet) szigorúan, világméretűen betíltotta a gyerekmunkát, még ma is több mint 200 milllió gyerek munkás hajszolja magát, vagyis inkább hajszolják.
Becslések szerint több mint 8-9 millió rabszolga gyerek van. A megoldás a szociális hálózat kiépítésében lenne, de amíg ez nem oldódik meg, addig valószínűleg előszeretettel fogják használni ezt az embertelen, kritikátlan formát.
Egyébként európában is kb. 15 millió gyermek munkás van, főként a földközi-tenger környékén, azonban ebben a térségben főként valamien családi vállalkozásról lehet beszélni.
Az eddig elképzelt gondolatok, hogy milyennek kéne lennie egy gyermek és emberi életnek, úgylátszik ott átfogalmazódnak, ugyanakkor az önkényes, kritikus élet-halál helyzetek úgy látszik az embert bármien lehetőségre ráveszik.
A legjobb az az egyensúlyban keresendő.
Gyerekek dolgoznak egy aranybányában a Közép-afrikai Köztársaságban.
Gumiabroncs javítás Bolíviában, a La Paz utcái mentén található javítóműhelyekben.
Kisgyerekek dohánnyal töltik az üres cigarettahüvelyeket Banglades Rangpur városában.
Napi 10 óra szünet nélküli munka Szíria egyik fegyvergyárában, Aleppó városban.
Pakisztánban gyerekek gyűjtik az élelmiszert Iszlámábád egyik szemétlerakótelepén.
Afgán gyermek dolgozik a Herat város szélén található téglagyárban.
Munka a mákföldön Afganisztán Jalal-Abad tartományában.
Újrahasznosítható műanyagot gyűjt egy kisfiú a thaiföldi Mae Sot város melletti szemétlerakóból.
Afgán fiú szerelőként dolgozik Jalalabadban.
10 évesen egy bangladesi alumínium gyárban, Dhaka városban.
7 éves gyerekmunkás Afganisztán jalalabadi téglagyárában.
9 éves fiú újrahasznosítható anyagokat gyűjt egy koszos csatornából Brazília Recifenyomornegyedében.
Vízhordó gyerek egy pakisztáni téglagyárban.
Kisfiú újrahasznosítható műanyagot gyűjt a Sziemreap-i hulladéklerakóban Kambodzsában.
Kislány 5 évesen töri a köveket az Északkelet-Indiában található Mahananda Siliguri folyó partján.
Kovácsműhely Afganisztán Kabul városában.
Afgán gyermek a repedezett kezét mutatja. (téglagyár, Kabul)
Gyerekmunkások a nepáli Katmandu-völgyben található téglagyárban.
4 éves nepáli kisfiú téglát vet a nap nagy részében.
Egy kislány követ tör egy bangladesi gyárban.
A vietnami kisfiú követ farag, amit munkáltatói a helyi piacon adnak majd el.
Indiai kisfiúk újrahasznosítható anyagokat gyűjtenek egy szemétdombon.
A 8 éves pakisztáni Thaminah Sadiq egy téglagyár munkása.
Gyerekmunkások egy útépítésen az indiai Új-Delhi-ben.
Nagy nyomtatási zóna, olyannyira hogy nincs magasság korlát, egyszerre kétirányú nyomtatás, energiatakarékos, kárbeveszett anyag nélkül. Mi kell még egy kéróhoz?
